Nonprofit

Magyarországon 2007 óta lehet nonprofit gazdasági társaságokat alapítani, alapításukra és működtetésükre a gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) vonatkozik. A nonprofit gazdasági társaságokról szóló jogszabály: a 2006. évi IV. törvény.

A nonprofit szervezetek alapvető vonása, hogy a cég tevékenysége során termelődő profitot nem lehet szétosztani, hanem azt az alapító dokumentumban lefektetett célok érdekében kell felhasználni. Nagyon sokféle nonprofit szervezet létezik, ezeket célok és típusok szerint is csoportosíthatjuk. Célja szerint például lehet egy ilyen szervezet kifejezetten mások megsegítését szolgáló (pl. Máltai Szeretetszolgálat), összefogás jellegű, ahol a tagok önmaguk életét szeretnék valamilyen módon megkönnyíteni (pl. anonim alkoholisták) és lehetnek olyanok, akik valamilyen szociálpolitikai érdek érvényesítésére szerveződtek és a szervezet súlya és annak jogi háttere révén próbálnak nyomást gyakorolni a politikára (pl. a nők érdekérvényesítéséért küzdő csoportosulások). A szervezet típusát tekintve a nonprofit szervezetek lehetnek civil szervezetek, közhasznú társaságok, alapítványok, közalapítványok, egyesülések, egyesületek, polgári jogi társaságok stb. A nonprofit szervzetek nem gazdasági társaságok, alapításukhoz nem minden esetben kell cégbírósági bejegyzés vagy törzstőke.

A gazdaság szereplői akkor hoznak létre nonprofit jellegű gazdasági társulást, ha valamilyen társadalmi szükségletet nem nyereségérdekelt módon szeretnének kielégíteni, vagyis a társaság működésének nem a tagok jövedelemszerzése a célja. Az ilyen jellegű gazdasági társaság alapításának nem feltétele, hogy társadalmi közös szükséglet kielégítésére törekedjen (ilyenek a közhasznú társaságok). Nonprofit társaság is kérheti a közhasznúvá minősítését, ha az előírt feltételeknek meg tud és akar felelni. Nonprofit cég üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel végezhet. A társaság alapításához ügyvédi közreműködés kötelező és az illetékes Cégbíróságon kell eljárni. Nonprofit gazdasági társaságot bármilyen cégformában létrehozhatunk, így igény szerint lehet: kkt., bt., kft. és zrt. vagy nyrt. is. A nonporfit gazdasági társaságok abban különböznek a nonproft szervezetektől, hogy a cégek alapítása és működése a gazdasági társaságokról szóló törvények alapján történik, annak ellenére, hogy a működés nem profitorientált.

A nonprofit szervezetek társadalmi jelentősége abból szűrhető le, amennyiben ezen szervezettípusok céljai az elmúlt évtizedek alatt változtak. A rendszerváltás előtt és környékén túlnyomóan sport és egésszégmegőrzés, kulturális célok késztették ilyen jellegű csoportosulások létrehozására az embereket. A rendszerváltás után, az egyesülési törvény megszületésével valós jogi háttere teremtődött annak, hogy az emberek a hátrányos helyzetű népcsoportok, a nehéz élethelyzetben levő polgártársak, az érdekképviseletre szoruló rétegek segítésére létrehozhassanak szervezeteket. Idő kellett amíg a civil társadalom és benne a társadalmi önszerveződés és érdekérvényesítés mintái és hagyományai kialakultak. Napjainkra igen sokszínű és összetett a noprofit szektor, míg a nonprofit szervezetek a társadalom meghatározó elemeivé váltak.

A nonprofit szervezetekhez az egyik legszorosabban kapcsolódó fogalom az önkéntesség, amely a szerveződés céljaihoz való lojalitáson alapul. Az önszerveződésen alapuló nonprofit társaságok az ország minden részén, minden településtípusban megtalálják a helyüket, hiszen mindenhol akad olyan képviselni való érdek, megőrizni való hagyomány, támogatni való társadalmi csoport, amelynek a civil szerveződések adhatnak biztonságos és termékeny hátteret. Sok esetben társadalmi problémák megoldásához járulnak hozzá, közszolgáltatások biztosításába, közfeladatok ellátásába kapcsolódnak be, igényt tartanak a közügyekkel kapcsolatos döntésekbe való beleszólásra,
a helyi közéletben való részvételre. Olyan közösségi erőt képviselnek, amelyre a különböző önkormányzati, kormányzati programok, fejlesztési stratégiák, elképzelések kialakítása és megvalósítása során egyre inkább építeni lehet, és építeni kell(ene).

A civil és nonprofit szervezetek az államtól függetlenül, annak tevékenységére egyfajta kontrollt jelentve, azzal mégis sok ponton együtt dolgozva működnek. A nyugati társadalmakban a nonprofit szféra szerkezete igen összetett, hiszen a különféle szervezetek egymással szoros szakmai együttműködéseket alakítottak ki, majd létrehozták ernyőszervezeteiket, amelyek nemzetközi együttműködéseket hoztak létre. Így elmondhatjuk, hogy a nonprofit szféra jelentősége nem csak társadalmi, de gazdasági szempontból is igen nagy, hiszen bevételei illetve forgalma évről-évre nő, ezáltal gazdasági súlya is növekszik, tulajdonképpen a piac harmadik főszereplőjévé vált az
állami és a civil szféra mellett. A civil szféra jelentőségének növekedése világszerte megfigyelhető jelenség.

Mivel a nonprofit szervezetek pályázatokból és adományokból szerzik főleg a bevételeiket, a személyi jövedelemadó bevallásakor adományozható 1%-ok kiemelten fontos jövedelemforrást jelentenek nekik.