Adomány

Az adományokról a 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezik. Ennek értelmében adománynak számít a civil szervezet részére, annak alapító okiratában lefektetett céljainak megvalósítása érdekében, ellenszolgáltatás nélkül nyújtott vagyon (pénz, értékpapír vagy befektetés, egyéb jövedelem), áru vagy szolgáltatás. Adományozó magánember és gazdasági társaság is lehet. A Társasági adótörvény 4.§ 1/a pontja pontosítja az adományok körét. 2012. januárjától kezdődően adománynak csak a közhasznú tevékenység előmozdítására, közérdekű kötelezettségvállalás céljára adott támogatást,valamint a külön törvényben felsorolt egyházaknak nyújtott támogatást tekinthetjük. Ez lehet visszafizetési kötelezettség nélkül átadott pénzbeli juttatás, térítés nélkül átadott eszköz, ellenszolgáltatás nélkül nyújtott szolgáltatás.

Az adományozási procedúra fontos alaptétele, hogy a támogatás által az adományozó gazdasági társaság, annak tagja, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági, igazgatósági tagja, könyvvizsgálója, illetve az előbb felsoroltak közeli hozzátartozója semmilyen vagyoni előny nem szerezhet. Az adomány felhasználásáról a szervezet szabadon dönthet, kivéve, ha az adományozó kiköti adománya célját. Mindkét esetben köteles a kedvezményezett az éves beszámolójában az adomány felhasználásáról beszámolni. Nem kötelező, de szokás, hogy az adományozó szervezet számára részére elküldik az éves beszámolót, amelyben az adományuk felhasználásának leírása szerepel. Az adományozás célja – többnyire – a segítségnyújtás, vagy egy-egy fontos törekvés támogatása, mégis jó tudni, hogy bizonyos körük az adományozó részére előnyökkel is jár: a közhasznú szervezetek számára adott adományok révén társas vállalkozások adókedvezményben részesülhetnek. Az adományozás nem azonos a cégek társadalmi felelősségvállalásával (CSR), amely azt jelenti, hogy a vállalat a tevékenységébe bizonyos társadalmi szempontból fontos problémák támogatását vagy a környezettudatosságot is beemeli. Ugyanakkor a céges adományozás a CSR tevékenységi körébe tartozik.

Az adományok ideális esetben nem leselejtezett vagy fölöslegessé vált tárgyakat jelentenek, hanem olyan dolgokat, amelyre a célszervezenek valóban szüksége van. Ezért érdemes a kiválasztás előtt több civil szervezet munkáját megismerni, esetleg hosszabb időn keresztül követni a tevékenységüket és csak ezután dönteni adományunkról. Az adomány minden formája hasznos, nem érdemes lemondani róla, ha pl. nincs rá pénz, hiszen akár élőmunkával vagy szakmai támogatással is nagy hasznot hajthatunk az adott szervezetnek. Az adományozás jelentősége abban áll, hogy gyakorlatilag ez teszi lehetővé a közhasznú szervezetek működését, amelyek olyan
társadalmi, egészségügyi feladatokat tűztek maguk elé, amely nem „rentábilis“ vagy az államtól nem kap – nem kaphat – megfelelő támogatást. Sok civil szervezet a működéséhez szükséges feltételeket maga teremti meg adománygyűjtés révén.

Az adománygyűjtő szervezetek gazdálkodási szerkezete igen összetett, érdemes közelebbről megismerni, mielőtt támogatni kezdünk egyet. Azok a szervezetek, amelyek nyiltan és átláthatóan a bevételeik legnagyobb részét a céljaik megvalósítására fordítják és csak kis rész megy el magára a működésre és az adminisztrációra, valószínűleg jó úton járnak. Ez a felállás hosszú távú berendezkedést sejtet és jó eséllyel nem arra jött létre, hogy valamelyik szervező minél több pénzt kiszedjen belőle. A bevételek egy részét természetesen kénytelenek magára az adományok begyűjtésére, a szervezet reklámozására fordítani, de ha a rajtuk átáramló pénz nagy százaléka a kitűzött cél elérésére fordítódik, akkor a szervezet hatékonynak mondható.

Sajnos van példa arra is, hogy az adományozást – sajátos jogi helyzete és támogatott volta miatt – nyerészkedésre használják fel. Ennek elkerülése érdekében a jogi szabályozás igyekszik minél átláthatóbbá tenni az adományok kedvezményezettjeiként fellépő szervezetek működését. Az adományozó nem csak saját adományának felhasználását követheti nyomon, hanem információkat kaphat pl. a vezetők fizetéséről, a projektek eredményeiről, a szervezet gazdálkodásának hatékonyságáról (pl. közhasznúsági jelentés).

A szervezet kiválasztása után érdemes hosszabb távon is együttműködni vele, esetleg többféle módon segíteni a munkáját. Egy gazdasági társaság nem csak pénzzel, eszközökkel tud nagy segítségére lenni pl. egy alapítványnak, hanem a kapcsolati tőkéjét vagy saját megjelenéseit is megoszthatja vele. A gazdasági társaság és civil szervezet együttműködése mindkét félre jó fényt vet. A társas válalkozás image-én sokat emel, ha érzékenynek mutatkozik a társadalmi problémák iránt, a civil szervezet pedig jelentőséget kap, a megbízhatóságát tükrözi, ha neves cég hajlandó támogatni. Ez utóbbi hosszú távú működésének amúgy is alapfeltétele, hogy kitartó, elkötelezett és rentábilis támogatók álljanak mögötte. Ugyanakkor, ha nem „csak úgy“ kapja a támogatásokat, hanem az adott célhoz lojális támogatók szívvel-lélekkel és aggyal is mellette állnak, az az alapítvány működésének színvonalán, elszántságán és így összességében hatékonyságán is nagyon sokat tud emelni.