Jövedelmünk után kötelesek vagyunk adót fizetni. Az adónk 1%-áról viszont eldönthetjük, hogy mely társadalmi szervezet, közintézmény vagy egyház kapja azt a pénzt. A felajánlást két okból is érdemes megtenni. Egyrészt jóleső érzés, hogy van egy kis beleszólási jogunk, és nem az államkasszának adjuk az összes adónkat. A másik ok ennél sokkal fontosabb: a kedvezményezett szervezeteknek valóban nagy szükségük van minden befolyó forintra. Ne gondoljuk azt, hogy az 1% „túl kevés”, hisz évente tízmilliárd forintnál is nagyobb összegek kerülnek szétosztásra.

1997 óta van lehetőségünk adónk 1%-nak közhasznú társaságok, alapítványok részére történő felajánlására, 1998 óta pedig egy újabb 1%-ról rendelkezhetünk, amelyet egyházak számára ajánlhatunk fel. Az 1998-as törvénymódosítás alapját az 1996. évi CXXVI. törvény képezi, amely a vallásszabadságról és a vallási közösségek jogállásáról is rendelkezik. Ezt a jogállást módosítja a 2011. évi CCVI. törvény, amely azt jelenti ki, hogy Magyarországon elismert egyház csak az elismerés iránti kérelmet benyújtott vallási szervezet lehet, amelyet a NAV technikai számmal látott el. A kérelmeket 2011. december 20-ig kellett benyújtani, elbírálásukról az Országgyűlés döntött.

Magyarországon a személyi jövedelemadó bevallások során felajánlható adó 1 + 1% összege lehetne jóval magasabb. Sajnos az arra való hajlandóság, hogy felmérjük a lehetőségeket, kiválasszunk egy szervezetet és egy egyházat, amelyet szívesen támogatnánk, majd az előírásoknak megfelelően, szabályosan meg is tegyük a felajánlásunkat, igen alacsony. A statisztikák szerint az adózók kevesebb, mint fele rendelkezik évről-évre az adó 1 százalékáról és ennek mértéke nem változik jelentősen (bár kis mértékben azért nő).

A változó adózási szabályok, az adózók lassan, de biztosan szűkülő köre azt eredményezi, hogy az adó 1%-os felajánlásokból befolyó összeg évről-évre csökkenni fog. Az adó 1%-os felajánlások így sem tekinthetők ideálisnak, hiszen a magyar adózóknak csak mintegy fele rendelkezik adója 1+1%-áról, noha ez nem kerül semmilyen egyéb költségbe. A rossz tendenciák megállítása és a civil szervezetek, illetve egyházak jövőjének biztosítása érdekében 2013-ban még fontosabb az adó 1%-ról gondoskodni, mint az azt megelőző években.

Sokan aposztrofálják az adó 1% felajánlást adománynak, holott a kettő között nem csak jogi értelemben vett eltérések vannak. Az adó 1%-os felajánlás nagyszerűsége elsősorban abban áll, hogy sok ember egészen apró „adományaiból” hatalmas dolgokat hozhatnak létre, így az adó 1%-ot adományozónak nem kell külön költségekbe vernie magát.

Minden évben felmerül a kérdés adóbevallási időszakban, hogy kinek adjam az adó 1%-át? Melyik szervezetnek ajánljam fel, hogyan tehetem meg, miben nyújt segítséget az adott szervezet, kiknek segített az elmúlt években.

adózók január 31-éig kérhették, hogy adóbevallásukat a munkáltatójuk készítse el. A felajánlható 1+1%-ról szóló rendelkezést a munkáltató csak azoktól a munkavállalóktól fogadja el, akiknek a bevallását ő készítette el. munkáltatója révén az adója 1%-ról az adózó úgy rendelkezik, hogy az internetről letöltött vagy ahhoz hasonló adattartalmú dokumentumot kitöltve, lezárt borítékban adja át neki, legkésőbb május 10-ig.

Az adó 1%-os felajánlásokból évente több milliárd forinttal segítik az adózók a különböző civil szervezeteket és alapítványokat. Az elsőre komolynak tűnő összeg azonban rögtön elenyészővé válik, ha megvizsgáljuk, hogy a tízmilliárd forint körüli összeg hány civil szervezet, intézmény, egyház, illetve ilyen-olyan tevékenységet támogató alapítvány között oszlik szét.

Adója 1%-át bárki felajánlhatja az arra jogosult szervezetek valamelyikének, ha az adott évben adózik. Az összevont adóalap 1%-áról rendelkezhet az adózó, az adó 1%-áról rendelkező nyilatkozat a bevallási nyomtatvány részét képezi. A rendelkezés teljességgel díjmentes és elenyésző papírmunkával jár.

Az adózók körülbelül fele sohasem rendelkezik az egy százalékáról. Ennek az oka sajnos nincs feltárva, pedig nem csupán a szociológusok számára lehet érdekes, hogy miért dönt úgy az adózók nagyjából fele, hogy nem rednelkezik a személyi jövedelemadója egy százalékáról, vagy miért nem dönt erről az egy százalékról sehogyan.

Tavaly százezernél is több adófizető egyszázalék-felajánlása nem érkezett meg a kedvezményezetthez különböző okok miatt. Elbukhatjuk az egy százalékot, ha nem adjuk be időben, május 20-ig az adóbevallást. Ha akár csak egy napot is késünk, egyszázalékos nyilatkozatunk érvénytelen. Ilyenkor az igazolási kérelem benyújtására és a későbbi elbírálásra sincs lehetőség. Akkor sem kapja meg a felajánlást a szervezet, ha az adózó nem fizeti be a személyi jövedelemadót. Erről a NAV levélben értesíti, a határozatot ötezer forintért lehet megfellebbezni.

Az adófizetési kötelezettséggel rendelkező, illetve személyi jövedelemadójukat határidőre befizető magánszemélyek az adóbevallás elkészítésével egy időben felajánlhatják adójuk 1+1 százalékát egy egyház, illetve egy civil szervezet számára. A 2012. évi adóbevallás  elkészítésének határideje 2013. május 21., kedd. Az 1 százalék felajánlását papír alapú bevallás beadása, illetve annak elektronikus kitöltése, majd kinyomtatása esetén az EGYSZA elnevezésű formanyomtatványon tehetjük meg. A nyomtatványt egy lezárt, az adóazonosító jelünket tartalmazó borítékba helyezve személyesen vagy postai úton juttathatjuk el a Nemzeti Adó- és Vámhatóságnak. Ezen kívül elektronikus űrlapként, elektronikus úton is elküldhetjük. A formanyomtatványra be kell írnunk a kedvezményezett egyház, illetve civil szervezet technikai, illetve adószámát.