Ennyit gyűjtöttünk 2017-ben!

Adó 1% felajánlások lehetséges összege a közreműködésünkkel:

19464000 Ft*

*a 2016. évi átlagos felajánlások összege és az oldalunkon elküldött 1%-os nyilatkozatok alapján kalkulálva.

2016-ban 39.055.000 Ft - Köszönjük!

Hírlevél feliratkozás




     

HPGY

NAV: 31 ezer szervezetnek 13 milliárdnyi egy százalék 2013. évben

2013. szeptember 20, péntek

A Nemzeti Adó- és vámhivatal közzétette beszámolóját a 2012. évi felajánlható jövedelemadó 1+1%-okról. Az adó 1 százaléka felajánlásának lehetősége 1997 óta van jelen hazánkban, 1998 óta pedig a személyi jövedelemadó 1+1 százalékának felajánlásáról rendelkezhetnek z adózók.
A tájékoztatás szerint azok a felajánlások, amelyekkel idén rendelkeztek, több mit harmincezer kedvezményezettnél landoltak. Egészen pontosan 31101 felé osztották el az 1 százalékokat. Ezek közül a legtöbb (31069) természetesen civil szervezet volt, így például alapítványok és közalapítványok, kulturális és művészeti tevékenységekkel foglalkozó szervezetek és különféle egyesültek. A kedvezményezettek között szerepel az az összesen 31 egyház is, amelyek rendelkeznek technikai számmal, és szerepelnek a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvényben is. Emellett az 1 százalékokat fogadók között szerepelt egyetlen kiemelt költségvetési irányzatként a Nemzeti Tehetség Program is.

Ki, kinek, mennyit?

A NAV 2013. augusztus 6-ig összesen közel négy és félmillió adózó előző évi adatait dolgozta fel a beérkezett adóbevallások, adónyilatkozatok és munkáltatói elszámolások alapján. A 4 millió 461 ezer adózóból azok, akik rendelkezhettek is volna arról, hogy kinek ajánlják fel (0 forintnál magasabb összegű) SZJA 1 százalékukat, 3 millió 903 ezernyien voltak. Ez azt jelenti, hogy a felajánlások teljes elvi kerete a tavalyi évben 24,89 milliárd forint volt – ennyi pénzt kaphattak volna meg összesen a potenciális kedvezményezettek, amennyiben minden adózó jogosult az 1 százalék felajánlására, és ezt érvényesen meg is teszi.

Mindazok, akik ténylegesen rendelkeztek is ennek az összegnek a felajánlásáról, jóval kevesebben voltak. Összességében 2 millió 221 ezer magánszemély tett érvényes felajánlást, ezek között is mindössze 2 millió 85 ezer olyan nyilatkozat volt azonban, amelyek 0 forintnál magasabb összegű felajánlásról szóltak. 0 forintos „felajánlást” azok tehettek, akik nem rendelkeztek összevonás alá eső jövedelemmel, illetve az összevont adóalap kedvezményekkel csökkentett adójaként bevallásukban, elszámolásukban 0 forint szerepelt. Ezeknek a magánszemélyeknek ily módon nem nyílt lehetőségük arra, hogy ténylegesen is pénzösszeget ajánljanak fel az általuk választott kedvezményezettek részére.

Magyarországon összességében az elmúlt évben 3 millió 683 ezer olyan szja nyilatkozatot nyújtottak be az adóhivatal felé, amelyben a magánszemélyek rendelkeztek az 1+1 százalék felajánlásáról, mindebből pedig 3 millió 369 ezer volt érvényes.

Alapítványok, tehetségek és államadósság ellenes alap

Amint a felajánlók száma is alig valamivel haladta meg az elméletileg erre jogosultak számának felét, a felajánlások összege is hasonlóan alakult. A jogosult adózók 13,08 milliárd forintról rendelkeztek, amely alig 2,6 százalékkal haladja meg a korábban meghatározott elvi keret felét. A 31 egyház 4,27 milliárd forintban részesült ebből az összegből, a civil szervezetek jussa pedig összesen 7,43 milliárd volt.

A 2013. évben a kedvezményezettként megjelölt civil szervezetek között legnagyobb számban az egyesületek, az alapítványok és közalapítványok képviseltették magukat. Voltak közöttük ugyanakkor közgyűjtemények és kulturális intézmények, tudományos kutatási alapprogramok, szakmúzeumok, felsőoktatási intézmények is, de képviseltette megát a Magyar Tudományos Akadémia, az Összefogás az Államadósság ellen Alap és a Magyar Művészeti Akadémia is.

A technikai számmal rendelkező 31 egyház közül kivétel nélkül mindegyiknek jutott a felajánlásokból, és a javukra összességében juttatott összeg némileg nőtt is az egy évvel korábbihoz képest. 2011-ben az egyházak még több mint 5,1 milliárd forintot kaptak, 2012-ben már csak alig több mint 4 milliárdot, az idei évben pedig 4,27 milliárd forintot ajánlottak fel javukra az adófizetők.

A költségvetési előirányzat, melyet az érintett adózók megjelölhettek kedvezményezettként, a korábbi évekhez hasonlóan változatlanul a Nemzeti Tehetség Program volt, amely további 1,38 milliárdban részesült az összegből. A nyilatkozatok megoszlása is hasonló volt, közel két millióan adtak pénzt a civil szervezeteknek, valamivel több, mint egy millióan az egyházaknak, a költségvetési előirányzat részére pedig 350 ezren rendelkeztek. A többi felajánláshoz hasonlóan itt is magasabb volt az összeg az egy évvel korábbinál, a 2011-estől (1,66 milliárd forint) azonban jelentősen elmaradt.

Papíron és pontkódon jobban odafigyelünk

A bevallások legtöbbje, csaknem pontosan kétharmada hagyományos módon papíron, illetve 2D pontkódon érkezett be a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz, míg az elektronikus úton benyújtott nyilatkozatok száma valamivel meghaladta a félmilliót. Alig marad el ettől a munkáltatói elszámolásokkal egyetemben beérkezett nyilatkozatok száma. Kevés olyan érvényes nyilatkozat érkezett azonban, amelyet adónyilatkozattal együtt nyújtottak volna be (mindösszesen 16 ezer ilyen volt), vagy egyszerűsített bevallási lehetőség választására vonatkozó bejelentéssel együtt jutott el a hivatalhoz (ebből pedig 66 ezer volt).

Mindezeken kívül egyéb, a vonatkozó jogi szabályozás alapján engedélyezett módokon, azaz például lezárt, adóazonosító jellel ellátott postai borítékban, önálló módon további mintegy 20 ezer nyilatkozatot juttattak el a NAV-hoz, elektronikus űrlapként pedig mindössze ezer nyilatkozat érkezett.

Érvényes, hiba nélkül elkészített nyilatkozatok a legnagyobb arányban pontkódon érkeztek (a papír alapon beadottakkal együtt 92% volt az érvényesség aránya), míg azon személyi jövedelemadó bevallások között, amelyeket az adózók elektronikus úton küldtek meg a hivatal számára, az érvényesen kitöltöttek aránya 89% volt. Legkevésbé az egy százalékukról egyéb módokon rendelkezők tudták érvényesen kitöltetni nyilatkozataikat, az elektronikus űrlapok és postai borítékban érkezett bevallások közt csak 78% volt ugyanez az arány. Ez azonban összességében nem sokat rontotta az érvényességi statisztikát, tekintve, hogy ilyen módon kevesen küldték meg nyilatkozatukat.

Régen minden több volt

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal azt is közzétette, hogyan változtak az 1+1 százalékokkal kapcsolatos felajánlásokkal kapcsolatos számok az elmúlt években.

A statisztikák azt mutatják, hogy a kedvezményezettek számában nem volt nagy változás az elmúlt években. 2011-ben, 2012-ben és az idei évben is 31 és 32 ezer között volt azoknak a szervezeteknek a száma, akik végül részesültek ezekből az összegekből. Az érvényes nyilatkozatok számának terén a tavalyi évhez képest némi javulás volt megfigyelhető – míg tavaly csak 3 millió 219 ezer ilyet adtak be a hivatalhoz, az ide évben már 3 millió 369 ezer volt ezeknek a száma.

Ugyanígy az érvényesen rendelkező magánszemélyek száma is több mint százezerrel nőtt. A teljes felajánlott összeg azonban sem tavaly, sem idén nem érte el a 2011-es szintet, az akkori közel 16 milliárd forinthoz képest, idén csak 13 milliárd forinton osztozkodhattak az erre jogosult kedvezményezett szervezetek.

Sok volt az érvénytelen nyilatkozat

Az adóhivatal közleménye szerint különösen nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy kirostálják a beérkezett nyilatkozatok, bevallások és elszámolások közül azokat, amelyek nem tekinthetőek érvényesnek a hatályos jogi szabályozások alapján. Annak érdekében, hogy a felajánlás érvényes legyen, természetesen nem csak megfelelő módon kellett kitölteni az adott nyilatkozatot és azt a borítékba helyezni, de az is feltétel volt, hogy az adott személynek ne legyen függőben lévő adótartozása. Tehát ha valakinek az 1 százalék alapját képező adó megfizetésével gondja akadt, az természetesen jogszerűen felajánlani sem tudta azt.

A hivatal összesen 313 ezer nyilatkozattal kapcsolatban emelt kifogást, amelyek közül a mai napig 116 ezret nyilvánítottak érvénytelenné. Az érvénytelenség leggyakoribb okai között szerepelnek a személyi jövedelemadó megfizetésével való csúszás, a nyilatkozat kései, határidő utáni megküldése, a boríték ki nem töltése, illetve az is, ha a nyilatkozaton magán nem tüntettek fel olyan fontos adatokat, mint az adószám vagy a technikai szám. És persze érvénytelenséget vont maga után az is, ha olyan kedvezményezettet jelölt meg valaki, akit erre az évre korábban már kizárt a hivatal.

A NAV kiterjedt egyeztetéseket végzett annak érdekében, hogy ne csak a rendelkező magánszemélyek, de a kedvezményezettek listája is teljes és jogszerű lehessen. Az egyeztetések részben még mindig nem zárultak le, éppen ezért a végleges lista még módosulhat a jelenleg közzétett adatokhoz képest.

Szeptemberben postáztak

Mindazokat a szervezeteket, egyesületeket, egyházakat, akiket az adózók érvényes nyilatkozatokban kedvezményezettként megjelöltek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2013. szeptember 1-ig felhívó-tájékoztató levelekben értesített erről.  A levélben elsősorban a felajánlott pénzösszeg, illetve azok a feltételek szerepeltek, amelyeket a jogi szabályozás alapján a szervezeteknek teljesíteniük kell ahhoz, hogy ezekhez a forrásokhoz hozzájuthassanak.

Azt, hogy minden szükséges feltételnek eleget tettek, a szervezeteknek harminc napon belül, azaz október elsejéig kötelesek igazolni. Amennyiben ez megtörténik, a szervezetek elméletileg újabb harminc napon belül hozzájuthatnak a számukra felajánlott 1 százalékokhoz, de december 15-ig legkésőbb a NAV átutalja az összeget.

Egy adatlap mind felett

Az igazolási eljárásban kulcsfontosságú szerepet játszik az 1337A jelű adatlap. A kedvezményezettek ezen az adatlapon nyilatkozhatnak arról, hogy eredeti tevékenységüket 2012 eleje óta megszakítás nélkül folytatják, és hogy a NAV vagy önkormányzati adóhatóságok felé nem állt fenn rendezetlen adótartozása 2013. augusztus 1-jét követően és az adatlap kitöltését megelőzően.

Amennyiben a szervezet számára a magánszemélyek által felajánlott összegek át nem utalása olyan súlyos következményekkel járna, hogy alapvető működésük is veszélybe kerülne, arról szintén ezen az adatlapon tudnak a kedvezményezettek nyilatkozni. Ilyen esetben lehetőség van méltányossági eljárás kérelmezésére, ehhez azonban természetesen részletezni kell az ezt megalapozó körülményeket is.

Ha közhasznú szervezetről van szó, az alapvetően két éves várakozási időt viszont kedvezményes feltételek alapján szeretnék elbíráltatni, azt ugyancsak ezen az adatlapon kell bejelenteni, ezzel együtt pedig a kérelem alapjául szolgáló kivételes körülményeket is részletezni kell. Kedvezményes elbírálásra egyébként csakis akkor van lehetőség, ha az adott szervezet, alapítvány vagy éppen egyesület még 2012. január 1-jét megelőzően nyilvántartásba került közhasznú szervezetként – ebben az esetben egy évre csökken a várakozás.

Mit kell még tudni?

Az adatlappal kapcsolatban a NAV tájékoztatójában további útmutatások találhatóak. Ebből többek között megtudhatjuk, milyen módon kell azt kérni, hogy a közhasznúnak minősített kedvezményezettek esetében előírt egy éves várakozási idő alapján bírálja el az adóhatóság a várakozási idő meglétét.

Az adatlapot minden esetben az adott szervezet képviselőjének vagy egy általa meghatalmazott személynek kell aláírnia, és az adatlaphoz csatolni kell az alapszabályt és az alapító okiratot is, kivéve, ha ez a korábbi években már megtörtént. A kitöltési útmutatóban arra is felhívja a figyelmet a hivatal, hogy ezeken a dokumentumokon kívül azt a jogerősítő záradékkal is ellátott bírósági végzést is kötelező csatolni, amely a nyilvántartásba vételről szól. Ha tehát a korábbi években a szükséges feltételek meglétét, és az adóhivatal korábban már utalt is a számára felajánlott összegeket, akkor ezen okiratok másolatának csatolása nem szükséges, ám a csatolás mellőzését az adatlapon külön fel kell tüntetni. További feltétel, hogy a szervezet székhelye Magyarországon legyen megtalálható, tevékenységének célcsoportja pedig vagy hazai, vagy határon túli magyar közösség kell legyen, annak érdekében kell munkálkodjon.

Hogy ne vesszen el felajánlás

Emellett külön felhívják a figyelmet, hogy mindenki ügyeljen az adatlap minél pontosabb, hibáktól mentes kitöltésére, hiszen ez nagymértékben megkönnyíti a kedvezményezetti feltételek igazolását, az adategyeztetést, és természetesen ezáltal a magánszemélyek által felajánlott összegek kiutalása is gördülékenyebbé válhat.

Szintén megtalálható itt, mi a teendő akkor, ha az érintett szervezet biztosan tudja, hogy ajánlottak fel 1 százalékot a javukra, erről azonban semmiféle értesítést nem kaptak szeptember végéig a NAV részéről. Ekkor az érintett szervezetnek azt ajánlják, hogy keressék fel az adóhivatal honlapját, és a potenciális kedvezményezetteket tartalmazó listát megkeresve ellenőrizzék, valóban érkezett-e a részükre érvényes összeg.

Ahhoz, hogy a szervezetek valóban hozzájuthassanak a felajánlott 1 százalékokból összegyűlt pénzhez, feltétel, hogy egyáltalán semmilyen politikai tevékenységet ne folytassanak, illetve hogy ne kapcsolódjanak semmilyen párthoz, ne vegyenek részt azok tevékenységében semmilyen formában, és természetesen anyagi támogatást sem nyújthatnak politikai pártok részére.

Az idő pénz

A szervezeteknek minden esetben harminc napjuk áll rendelkezésre a szükséges feltételek teljes körű igazolására attól a naptól kezdve, amikor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által megküldött felhívó levelet kézhez veszik. Amennyiben ez nem történik meg, az adóhivatal a 2004. évi CXL. törvény 66-67. § előírásai szerint jár el automatikusan. Ha egy szervezet kicsúszik a 30 napos határidőből, az a vonatkozó jogszabály alapján azzal jár, hogy elveszíti jogát a részére felajánlott összegek felhasználására.

Ez alól csak abban az esetben lehet kibújni, ha kivételes méltányosságot gyakorolnak a szervezettel szemben, jellemzően akkor, ha a szervezet részére felajánlott összegektől való elesés súlyosan hátráltatná céljaik megvalósulását. Erről tehát az adatlapon kell nyilatkozni, a körülmények alapos és részletes ismertetésével. Az adóhivatalt tehát informálni kell arról, milyen forrásokkal rendelkezik a szervezet, ezen belül mekkora részt tesz ki a felajánlott 1 százalékokból származó összeg, és milyen célokra kívánják azt felhasználni. Persze ekkor is fennáll, hogy az adóhatóság csakis akkor teljesíti az átutalást, ha a szervezetnek már egyáltalán nincsen fennálló adótartozása.

Arról, hogy a szervezetek az általuk szolgáltatott adatok alapján valóban jogosultak-e a felajánlott összegekre, tehát hogy az igazolási kérelmek érvényesek-e, maga az adóhatóság határoz.

A korábban kiutalt összegek felhasználása

A tájékoztató kitér arra is, hogy a 2011. évi támogatások felhasználásáról szóló adatokat ez év május 31-ig kellett megküldeni az adóhatóság részére az elektronikus ügyfélkapun keresztül. Az adatokat tartalmazó közleményben („11KOZ Közlemény az adózó rendelkezése szerint a kedvezményezett részére átutalt összeg felhasználásáról”) minden 2011-ben kiutalt támogatási összegre vonatkozóan szerepelnie kellett a megfelelő adatoknak. A felhasználási időszak attól kezdve, hogy a kedvezményezettek részére az adóhivatal kiutalta az összegeket, 2012. december 31-ig tartott.

A 2012-es évben kiutalt összegek esetében ugyanakkor a felhasználási határidő még folyamatban van (az idei év végéig tart), így a NAV részére elegendő 2014. május 31-ig nyilatkozni, szintén az ügyfélkapun keresztül.

Ugyanígy az ide évben átutalt összegek 2014 végéig használhatóak fel, a nyilatkozatot pedig 2015. május 31-ig kell majd elküldeni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak.

     
#fc3424 #5835a1 #1975f2 #9ada4e #a9f9a7 #1d3eff