Adó egy százalék - Ön is segíthet!

Miért érdemes felajánlani az 1% adót?

kisbaba adó 1%Magyarországon a rendszerváltást követően jelentősen megnövekedett a civil szervezetek száma. Ezeket a nonprofit szervezeteket évről-évre támogathatjuk adónk 1%-ával, amely első hallásra elenyészőnek tűnik, mégis óriási segítséget jelent a támogatni kívánt szervezetnek.

A magyar Országgyűlés 1996. december 19-én fogadta el az úgynevezett „1%-os törvényt” (1996.évi CXXVI. törvény), amely az évek során több változtatáson átesett, így lényegében ma már nem csupán az adó egy százalékról, hanem azon felül plusz még egy százalékról dönthetjük el, hogy milyen alapítványt,vagy egyházat támogatunk vele. Adónk kétszer 1%-ának felajánlása nekünk, mint adózónak semmilyen többletköltséggel nem jár, hiszen ezt az összeget amúgy is befizetjük az államkasszába, és ha nem nyilatkozunk arról, hogy kinek ajánljuk fel az 1%-ot, akkor ez az összeg az államnál is marad.

S hogy miért érdemes adni?

idosekA válasz roppant egyszerű: mert adni jó! Egy felajánlás átlagosan 5500 forintot ér, ami már önmagában sem elhanyagolható összeg, de könnyen beláthatjuk, hogy pár tucat, vagy akár több száz felajánlónál ez már egészen komoly anyagi hozzájárulást is jelenthet. Egy kórház ekkora összegből vehet például száz tekercs kötszert, egy segélyszervezet a rászorulóknak huszonöt adag ételt tud kiosztani. Az elmúlt évben közel tízmilliárd forint jött össze a nonprofit szervezeteknek felajánlható 1%-okból, tavaly egy szervezet átlagosan 320 ezer forinthoz jutott, de akad olyan is, amely több tíz-, vagy akár több százmillió forint támogatáshoz jutott ily módon. Sőt, duplán segít, aki nyilatkozik adója 1%-áról, mert minden felajánlott forint után egy másik forint kerül egy közös alapba, amelyre a Nemzeti Civil Alapprogramon keresztül minden civil szervezet szabadon pályázhat.

Az adó 1%-áról minden olyan magánszemély rendelkezhet, aki adózik az úgynevezett összevont jövedelemadó-alapja után. A törvényi rendelkezés értelmében adónk egyik 1%-át alapítvány, társadalmi szervezet (például egy egyesület), vagy intézmény (Magyar Tudományos Akadémia, Országos Széchenyi Könyvtár, országos szakmúzeumok, felsőoktatási intézmények stb.) javára ajánlhatjuk fel. A második 1% az úgynevezett „egyházi 1%”, ezt (az 1990. évi IV. törvény szerinti) egyházaknak, vagy úgynevezett kiemelt költségvetési előirányzatokként meghatározott célokra ajánlhatjuk fel.

kutya és macskaTermészetesen úgy is dönthet az adózó, hogy az adott évben inkább az államkasszát részesíti előnyben és direkt nem ajánlja fel adója egy százalékát valamely nonprofit szervezetnek, vagy egyháznak, de a tapasztalatok és a felmérések szerint nem ez a jellemző. A statisztikák szerint a potenciális felajánlók közel fele nem rendelkezik adója 1%-áról, és az adózók egynegyede nem is tud a második 1% nyújtotta lehetőségekről. Egy nemrég elvégzett felmérés szerint az adó 1%-ával nem rendelkezők húsz százalékát nem is érdekli ez a lehetőség, vagy bevallottan lustaságból nem ajánlják fel senkinek az 1%-ukat, pedig mint ahogy a fentiekből is kiderül, óriási segítség lehet egyeseknek a szabadon felajánlható, semmilyen plusz költséggel nem járó támogatásunk.

Ezt az oldalt is azzal a céllal hoztuk létre, hogy megkönnyítsük azok dolgát, akik esetleg a folyamat bonyolultsága miatt nem ajánlják fel személyi jövedelemadójuk egy százalékát. Nem pusztán bürokratikus okok miatt bonyolult ugyanis felajánlani az szja 1%-át, hanem egyszerűen az áttekinthetőség és a pontosság miatt alakult így a rendszer. A felajánláshoz először szükség van tehát akaratra, vagyis, hogy a személyi jövedelemadó befizetője akarjon valamely szervezetnek vagy egyháznak adományt juttatni az adójából.

Bár banálisnak tűnhet, de meg kell említenünk, hogy értelemszerűen szükség van személyi jövedelemadóra is az adó 1 százalékának felajánláshoz. Félrevezető lehet, ha pusztán „az adó 1%-áról beszélünk”, hiszen Magyarországon jelenleg minden dolgozó ember fizet valamilyen adót – viszont egyáltalán nem biztos, hogy személyi jövedelemadót is fizet! A szociális adóból például (amely az szja-nál jóval magasabb összeg lenne, hiszen mértéke 27%) nem részeltethetünk egyetlen alapítványt, egyházat vagy civil szervezet sem. Egy százalékunkat csak a befizetett szja-ból utaltathatjuk tovább, vagyis azok, akik gyermekkedvezményt vesznek igénybe, és nincs szja-fizetési kötelezettségük, értelemszerűen NEM ajánlhatják fel 1+1%-ukat. Ha esetleg figyelmetlenségből vagy hanyagságból mégis rendelkeznének 1%-uk felett, akkor értelemszerűen érvénytelen lesz a rendelkező nyilatkozatuk. Javításra, utólagos módosításra vagy önellenőrzésre nincs szükség, ha észrevesszük, hogy helytelenül ajánlottuk fel az szja-nk nem létező egy százalékát.

Szintén meglehetősen banális a következő feltétel: az adó 1 százalék felajánlásához szükségünk lesz egy szervezetre vagy egyházra, amelynek felajánlhatjuk az szja egy százalékát. Az egyházakról szóló törvény megváltoztatása miatt mindenképpen tájékozódjunk a kedvezményezni kívánt egyháznál, hogy be vannak-e jegyezve egyházként (természetesen itt a kis egyházakra gondoljunk), vagy immár csak a civil szervezetek között támogathatjuk őket! Ez annál is fontosabb, mert utóbbi esetben más civil szervezetet értelemszerűen nem támogathatunk! Az egyházak mellett bizonyos civil szervezeteknek sem ajánlhatunk fel a befizetendő adónkból, ugyanis a NAV folyamatosan közzéteszi az egy százalékos kedvezményezettek listájáról kitiltottak névsorát. A 2013. február 1-jei állapot szerint 970 olyan szervezet volt, amely valamilyen oknál fogva nem fogadhat egy százalékos felajánlásokat. Az 1+1%-ok felajánlása rendelkező nyilatkozaton történhet meg, vagyis a rendelkező nyilatkozat kitöltése a feltétel sorában a negyedik. Bár az alább leírtaknál sokkal bonyolultabb szabályok vonatkoznak az egy százalékos felajánlásokra, egyszerű állampolgárként a következőket elég tudnunk:

Az 1 % rendelkező nyilatkozatot kitölthetjük elektronikus úton a februárig vagy májusig leadott adóbevallásunkban. Az elektronikus módszer nem csak az adóbevallás, de az 1 százalékos felajánlás legegyszerűbb módja is. Elektronikus úton nem ronthatjuk el a kedvezményezett egyház nevét, mivel csak egy adott listából választhatunk. Igaz, ugyanakkor a program nem figyeli, hogy a kedvezményezett adószáma nem egy, a felajánlásból kizárt szervezethez tartozik-e.  

Természetesen az elektronikus úton kitöltött nyilatkozatot is kinyomtathatjuk és leadhatjuk (nem kell az ügyfélkapun keresztül beküldenünk). Magánszemélyként akár májusig, utólag is beadhatjuk a rendelkező nyilatkozatot, az 53-as adóbevallásunk elkészítését követően bármikor. Papír alapú kitöltésnél különösen figyeljünk a civil szervezeteknél az adószám helyes kitöltésére, egyházaknál pedig arra, hogy helyes technikai számot adtunk-e meg. A civil szervezeteket ugyanis a NAV az adószámuk alapján kedvezményezi, vagyis az adószámon kívül semmilyen más adatot nem kell megadnunk. Így akár az is előfordulhat, hogy egy szám elírásával nem az általunk kívánt helyre utaltatjuk a felajánlásokat, még szerencsétlenebb esetben pedig a kedvezményezetti körből kizárt szervezet adószámát tévedjük be a rubrikákba, és felajánlásunk elveszik.

Az egyházaknál elég csak a technikai számot megadni, bár lehetőségünk van az egyház nevét is feltüntetni a nyilatkozaton. Ha mindkettőt kitöltjük, és esetleg nem a technikai számhoz rendelt egyház nevét írjuk a papírra, akkor a NAV levelet ír nekünk, amelyben értesítenek, hogy a nyilatkozatunk érvényessége nem egyértelmű (rosszabb esetben figyelmen kívül hagyják a nyilatkozat tartalmát).

Ajánlja fel Ön is az adója 1+1%-át! - 1% a TÉT!